2.- Emlékek, amit nem felejtesz egyszerűen!

A fiúk háza:

Louis szemszöge:

Nagyon sokat készültünk erre a bulira.Már alig vártam,hogy El és Alison ideérjen.Fél órája elkezdődött a buli,de még sehol sem látom őket.Egyszer csak valaki megölelt hátulról.Tudtam ,hogy El az így mosolyogva megfordultam és megcsókoltam.

-Szia szívem.-mondta 2 csók között.

-Sziasztok már vártalak titeket-mondtam majd Ali-re néztem-bemutathatlak a többieknek?

-Persze.-mondta mosollyal az arcán.

-Keressük meg a fiúkat.-mondtam és már láttam is őket és oda sétáltunk.

-Srácok ő itt Alison Hale akiről már annyit meséltem-mondta El a 3 fiúnak.

-Sziasztok.-mondta kicsit félénken.

-Szia-köszöntek egyszerre és a szőkeség lépett oda Ali-hez.
-Had mutatkozzak be én Niall Horan vagyok ő itt Zayn Malik és Liam Payne.

-Örülök ,hogy megismerhetlek titeket,de ti nem 5-en vagytok?-kérdezte mire én balra -jobbra nézve kerestem Harry-t. Nem találom, biztos még nincs itt.

-Ő még nincs itt,de ma még szerintem találkozol vele.-mondtam neki.

Ali szemszöge:

Nagyon örültem mikor megismertem a fiúkat.Nagyon jó fejek.Megbeszéltük ,hogyha a többiek elmentek maradjak itt az egyik vendég szobában,úgy is marad Eleanor is.

-Na mindjárt jövök hozok egy sört.

-Csak óvatosan kis lány.-mondta Zayn és Louis egyszerre.

-Na ez ijesztő volt és már nem vagyok kis lány.-mondtam mosolyogva.

Elmentem egy sörért.Vissza mentem volna a fiúkhoz ,de megláttam egy ismerős arcot és ki esett a piros pohár a kezemből mikor láttam ,hogy egy lánnyal csókolózik. Nem tudom ,hogy mit és miért éreztem ,de ez az érzés le írhatatlan volt.Eszembe jutottak a régi emlékek,mikor együtt nevettünk ,mikor megvigasztalt,mikor még a legjobb barátok voltunk.Akaratom ellenére is előtörtek a könnyek.Tudni való,hogy nem vagyok az a sírós fajta,de ez a téma nagyon mélyen érint. Felakartam szaladni az emeleti mosdóba,mert a vendégek csak a lentit használhatják,de mielőtt elindulhattam volna a lépcsőn Louis megfogta a kezem és kérdően nézett rám.

-Mi történt?-kérdezte, de én csak megráztam a fejem..

-Balra a 3.ajtó a kulcs a szekrény 2. fiókjában.-mondta halvány mosollyal.

-Köszönöm.-megöleltem és felrohantam.Sikeresen megtaláltam a vendég szobát.Bedőltem az ágyba nem is nagyon érdekelt ha rám nyitnak,mert nem volt erőm bezárni az ajtót.Fejemmel az ablak felé fordultam és csak sírtam tovább.

Louis szemszöge:

Megijedtem mikor láttam Ali-t ahogy sírva futna fel az emeletre.Felálltam gyorsan és megfogtam a kezét.

-Mi történt?-kérdeztem, de csak megrázta a fejét.
-Balra a 3.ajtó a kulcs a szekrény 2. fiókjában.-mondtam.
-Köszönöm.-megölelt és felrohant.Nem tudom mi volt a baj ,de úgy gondoltam ha szeretné úgy is elmondja.Vissza mentem a többiekhez akik kérdően néztek rám.
-Egyedül szeretne lenni.-mondtam majd leültem El mellé és megcsókoltam.Láttam ,hogy Harry már itt van és felénk tart.
-Sziasztok-köszönt vigyorogva.
-Szia-köszöntünk neki egyszerre.
-Ki volt az a lány veletek?-kérdezte felvont szemöldökkel.
-A barátnőm, Alison Hale.-mondta El.
-Hale???-kérdezte és láttam rajta ,hogy a vigyor lefagy a képéről és csak ijedséget és szomorúságot láttam az arcán.
-Talán ismered?-kérdeztem.
-Általánosban ő volt a legjobb barátom.-mondta gyorsan.
Ránéztem El-re aki tudott valamit.
-Most hol van?-kérdezte majdnem hogy remegő hangon.
-Fent van az egyik vendég szobában,de egyedül akart lenni-mondtam.
-Értem.-mondta szomorúan majd elment.

Harry szemszöge:

Mikor megtudtam ,hogy Ő itt van és fel sem ismertem lesokkoltam. Nagyon megváltozott, nőiesebb lett és már nem az a kis lány akivel barátok voltunk.De vajon miért akart egyedül maradni??-kérdeztem magamtól.

Harry szemszöge 3 évvel ezelőtt:

-Ali kérsz fagyit?-kérdeztem tőle.

-Igen,kérek-mondta mosolyogva és egy puszit nyomott az arcomra.

Kimentem a konyhánkba majd elővettem egy csokis fagyit a fagyasztóból.Elővettem 2 kanalat és már mentem is vissza a nappaliba.Leültem mellé és ettünk.

-A szüleid mikor jönnek haza?-kérdezte tőlem mivel a szüleim elmentek reggel.

-Holnap délután.-mondtam.

-Az jó.-mosolygott.

-Nincs kedved ideát aludni?-kérdeztem tőle.

-Felhívom anyut és megkérdezem tőle.-mondta ,felkapta a telefonját és kiment a konyhába.

Anyukája azt mondta,hogy itt maradhat.Este betettünk valami filmet.Valami romantikus film volt.Nem tudom,hogy miért ,de csak vele voltam képes elviselni azt a sok nyálas dumát.Ami furcsa volt hiszen ő a legjobb barátom,de néha más képen tekintek rá.Annyira zavaros minden, nem tudom mi ez az érzés de már egy ideje tart.

-Harry itt vagy?-kérdezte.

-Igen, itt vagyok csak elgondolkodtam.

-És mégis min?-kérdezte mosolyogva.

-Kettőnkről.-mikor kimondta kikerekedett a szeme.

-Kettőnkről?-kérdezte kérdően.

-Igen ,hogy milyen régóta is vagyunk legjobb barátok.-hazudtam.Tudtam ,hogy nem cseszhetem el a barátságunkat ilyen hülyeséggel.Láttam rajta ,hogy megkönnyebbült.

-Miért mire gondoltál?-kérdeztem.

-Semmire.-mondta nevetve.Imádom azt ahogyan nevet, olyan gyönyörű. Nem Harry ne ilyeneken gondolkozz! Eltelt az idő és már éjfél volt Ali elaludt. Óvatosan megfogtam és felvittem a szobámba, letettem az ágyamra és mellé feküdtem.Pár percig néztem ahogyan szuszog majd én is elaludtam.Másnap reggel hamar felkeltem és láttam ,hogy valaki fekszik a mellkasomon.Tudtam ,hogy az a valaki csak ő lehet.Egyszer csak mocorogni kezdett és lassan felkelt.

-Jó reggelt-mondta.

-Jó reggelt neked is.-mondtam majd meg akartam puszilni az arcát, de mivel az órára nézett ezért a szája sarkába kapta azt a puszit. Mind a ketten elvörösödve pattantunk fel az ágyról.

-Szerintem menjünk le reggelizni.-mondtam zavaromba.

Harry szemszöge:

Gondolkodásomból El zökkentett ki.

-Harry beszélhetnénk?-kérdezte kicsit ijedten.

-Igen, mondjad.-mosolyogtam rá.

-Inkább menjünk fel az emeletre.

-Oké.-mondtam ijedten, mert nem tudtam mi történt.

-Talán összevesztetek Louis-sal ?-kérdeztem.

-Dehogy is,de Alison-ról akarok veled beszélni.

-Mond, te honnan ismered?-kérdeztem.

-Ő a legjobb barátnőm, de nem az a lényeg.Nekem mesélt a régi legjobb barátjáról és elmondott mindent ,hogy mennyit hülyéskedtetek ,hogy hányszor vigasztaltad meg őt,hogy mennyire megbántottad.Most is barátok vagytok vagy már nem?
-Nem tudom-mondtam zavartan.Mivel bánthattam meg régen?