2013. aug. 28.

15.- Gyengébb vagyok, mint voltam

Ali szemszöge:

A sajtó rólunk beszél már 2 hete ez idő alatt nem láttam Őt,se a fiúkat. Niall-el is csak telefonon beszéltem,mert be vannak táblázva.Interjúk,fotózások,koncertek.Lehet ,hogy csak telefonon beszélünk, de elég jó kapcsolat lett köztünk,igaz voltak kínos pillanataink.Hiányoznak és bele pusztulok.Nem tudom, tudok -e még bízni valaha is bárkiben.Sajnos rá szoktam a cigire.Próbálok erős maradni ,de esténként bár mellettem lenne.Meg kellett változnom, mikor El haza jött.
A hajam szőke helyett barna lett.A stílusom is más lett,sötétebb.

Ma ezt vettem fel:

Úgy döntöttem ,elmegyek a plázába olyan fél 2 körül.Vettem pár ruhát,ami az új Ali-hez passzolnak.Ott álltam egy KFC-s kajálda előtt és a kajámra vártam.Megkaptam és leültem egy asztalhoz.Megettem, majd gondolkodni kezdtem.Egyszer csak ismerős arcokat láttam előttem elsétálni.4 fiú kapucniban és napszemüvegben.Tudtam ,hogy ők azok.Így utánuk kiabáltam.
-Srácok!-kiabáltam mosolyogva.Mindenki engem nézett ,de nem érdekelt.Hátra fordultak, majd oda jöttek hozzám.
-Ali?-kérdezte döbbenten Louis és Niall.
-Sziasztok.-mondtam majd megöleltem őket.
-Hogy vagytok?Nem vagyok együtt a legjobb haverotokkal és akkor már nem is beszéltek velem?-kérdeztem nevetve.
-Jól vagyunk és ne haragudj, de elvoltunk havazva a munka miatt.-mentegetőzött Liam majd megölelt.
-Értem....és...Ő...hogy van?-kérdeztem mosolyogva.Próbálok erős maradni mikor rá gondolok.
-Hát...alig eszik, egész nap a szobájában sír,alig alszik.-mondta Louis szomorúan.
-Nem tudom miért?Ő tört össze ,megint.-mondtam.
-És te hogy vagy?-kérdezte Zayn.
-Köszönöm jól vagyok a körülményekhez képest.-mosolyogtam.
-Alig ismerek rád.-mondta Niall nevetve.
-Mert?-felvont szemöldökkel nézett rám.
-Ez az új haj és ez az új stílus.-mondta.
-Igen...próbálom elrejteni az emberek elől ,hogy össze vagyok törve.Mosolygok pedig sírnék egész nap.Ennyire rosszul állnak a sötét színek?-kérdeztem aggódva.
-Nem azért mondtam a szőke is jól áll.Gyönyörű vagy így is.-mondta Niall.
-Köszönöm.-mondtam kicsit elpirulva.
-Mi járatban erre?-tereltem a témát.
-Tudod...nincs ki főzzön ránk.-mondta Niall nevetve.
-Szóval csak azért voltam nálatok,hogy főzzek rátok?-kérdeztem nevetve.
-Nem dehogy is.-mondta Louis mosolyogva.
-Na de srácok én azt hiszem megyek.-mondtam és fogtam volna meg a cuccaimat.
-Nincs kedved átjönni valamikor?-kérdezte Louis.
-Szívesen át megyek.Nektek a ma fél öt jó? -kérdeztem mosolyogva.
-Tökéletes.-mondta Zayn.
-Akkor majd nálatok.-mondtam majd megöleltem őket, Niall pedig még egy puszit is kapott.Elköszöntünk egymástól majd haza mentem.Lepakoltam a cuccokat és felvettem az egyik ruhát amit most vettem.


Negyed 5-kor elindultam a srácokhoz.Izgultam.Reméltem nem találkozok Harry-vel. Csengettem és Louis ugrott az ajtóba.
-Szia Ali.-mondta majd betessékelt.
-Sziasztok srácok-mondtam nevetve majd lehuppantam melléjük a kanapéra.
-Szia.-mondták.
Meséltem nekik ,hogy mi történt velem az elmúlt 2 hét alatt.Hogy apával minden este beszélek.Azt nem mondtam el ,hogy cigizek.Sokat beszélgettünk.Sokat röhögtünk.Hangosan szólt a zene.
-Csak szerintem nevet többet Ali mint régebben?-kérdezte Louis.
-Nem.Nem csak szerinted.-mondta Liam.
-Hahó.Még mindig itt vagyok.Talán baj,hogy nem akarok összetörtnek látszani?-kérdeztem nevetve.
-Dehogy baj.-mondta Zayn mosolyogva.
Vissza mosolyogtam rájuk.
-Ali?Kérhetek tőled egy óriási szívességet?-nézett rám Niall gyönyörű kék szemeivel.
-Bármit.-mondtam mosolyogva.
-Készítenél nekem valami finom szendvicset?-kérdezte cukin.
-Persze hogy készítek.Kér még valaki?-kérdeztem.
-Én kérek.-mondták egyszerre amin nevetnem kellett.Kimentem a konyhába elővettem egy tálcát és a szükséges dolgokat.Pont a kedvenc számom ment amire táncolnom kellett.


Megfogtam a ketchupos üveget és nyomtam a szendvicsekre.Pont a kedvenc részem volt így pördültem egyet ,a ketchupos üveget mikrofonnak használva énekeltem.Mivel a nappaliból be lehet látni a konyhába a fiúk engem néztek és csak mosolyogtak.Bementem a szendvicsekkel.
-Parancsoljatok.-mosolyogtam.
-Jó újra látni a mosolyod.-mondta Liam majd leültem melléjük.
-Lehet ,hogy erősnek mutatom magam, de még nem vagyok túl rajta ,hogy is lennék.Talán még gyengébb vagyok, mint voltam.De nem sírhatok utána egész életemen át.Elég volt az a 3 év mikor a legjobb barátomra vártam és minden este sírtam utána.Vártam,hogy hívjon.Elég volt.-mondtam mosolyogva.
-Nagyon erős lány vagy Ali.Nagy kérés lenne most tőled, hogy beszélj Harry-vel?Tudom nagy kérés ,de...össze van törve.-mondta Louis.
-Fiúk...megteszem amit lehet, de nem mondom hogy hallgat is rám.-mondtam ,felálltam majd felmentem hozzá.Rettegtem,Ő még nem látott így.Kopogtam.
-Menj el!-kiabálta.
Benyitottam.Láttam ,hogy az ágyon ül nekem háttal.Becsuktam az ajtót és az ajtóval szemben álltam.Képtelen voltam a szemébe nézni.
-Azt mondtam menj el!-mondta majd éreztem ,hogy rám nézett.
-Ki vagy te?-kérdezte idegesen.
Gondolom nem ismert fel az új haj miatt.Gondolkodtam ,hogy megforduljak-e vagy kimenjek.
-Hozzád beszélek!-mondta dühösen majd felállt.Lassan megfordultam és rá néztem.3 méter lehetett köztünk.Láttam ,hogy már nem dühös hanem inkább újra szomorú.
-Szia.-mondtam halkan egy halvány mosollyal.
-Szia.-mondta majd visszaült az ágyra.
-Mit akarsz?-kérdezte.
-Beszélni veled.-ültem le mellé.
-Mégis miről?-kérdezte kicsit zaklatottan.
-Arról ,hogy ne legyél a szobádban egész nap.Beszélned kéne a fiúkkal.Aggódnak érted.Szeretnék, ha nekik is elmondanál mindent...mint régen nekem.-mondtam mosolyogva majd megfogtam a kezét mire felcsillant a szeme.
-Harry ők a legjobb barátaid és megbízhatsz bennük.Ez neked se,a fiúknak se és a rajongóitoknak sem tesz jót.-mondtam mosolyogva ő pedig a kezünket nézte.Mikor észre vettem egyből elvettem.
-Harry nem békülni jöttem...-mondtam amin elszomorodott.
-De emiatt ne légy szomorú...ne legyél egy hiba miatt ilyen.-mondtam szomorúan és halkan.Nagyon nem akartam ezeket a szavakat ki mondani,de ezzel segítek neki akkor bármit megtennék érte. Félpercig csend volt.
-Gyorsan túl lettél rajtam.-mondta szomorúan.
-Nincs igazad.-majd elmosolyodtam.
-Nem vagyok túl rajtad...de meg kell békélnem azzal a tudattal ,hogy nem voltam neked elég jó.-néztem rá mosolyogva.
-Sose voltál hiba! Inkább te tanítottál meg szeretni.Te nekem tökéletes vagy....megváltoztál...-mondta majd a kezemért nyúlt volna,de elrántottam.
-Kérlek...Harry. Neked is könnyebb lesz ha nem bonyolítjuk túl a helyzetet.-mondtam majd felálltam.
-Ennyit akartam mondani.Szóval beszélj a fiúkkal.-mondtam mosolyogva.Ő lenézett földre.
-Harry még valami.-mondtam mosolyogva.
-Szerintem este elmegyünk a fiúkkal bulizni...gyere te is.-mosolyogva léptem ki az ajtón, de mikor becsuktam magam mögött könnyek gyűltek a szememben.Most sírtam elsőnek mióta nem láttam.Össze szedtem magam és lementem a fiúkhoz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése